Egy művet kellett elemzni, azt hiszem ez is jól sikerült, de döntsétek el ti...:

 

Janus Pannonius : Búcsú Váradtól
(egy mű értelmezése)

 

Vázlat:
I.) A vers keletkezéstörténte
II.1.) Műfaja
   2.) Hangnem, verselés, ritmus
III.) Janus Pannonius hatása
 

       Janus Pannonius 1541. elején tért haza vakációra Ferrarából nagybátyjához, Nagyváradra. Innen hívta meg őt Budára és valószínűleg ez ihlette a költőt versírásra. Művei közül szépségével, lírai gazdagságával kitűnik ez a vers. Ez az első magyar földön keletkezett humanista remekmű, az első tájleírás. Újszerű, könnyed és természetes.
       A költő az antik római hagyományokat, írókat követte: Horatiust, Vergiliust. Próbálta minél több kor kultúráját befogadni. A kuruc korban vol jellemző a búcsúvers, amely a nép- és műköltészetben i gyakori lírai műfaj. Témája általában egy szeretett személytől vagy a környezettől való elválás. Ilyen verset írt még Janus Pannoniuson kívül Bornemisza Péter és Balassi Bálint is. A mű címéből is kiderül, hogy búcsúvers. Megtudjuk belőle, hogy, szeretett városától búcszik a költő. Az elválás mindig összetett érzés, a visszatartó kedves emlékek szemben állnak a várható élményekkel. Ez a lehetőség, ellentétes hangulat jellemző afiatal poéta művére.
   A vers egész felépítését a motívumok és a különböző értékek ellentéte határozza meg. Az első három versszak a Nagyvárad környéki téli tájat mutatja be. A vers legelején a "mély hó" és a "ködös fagy" a költő szorongására utal, de a félelemmel szemben ott áll a meghívás parancsa és felcsattan a sürgető refrén. A második és a harmadik versszakban a költő kezd feloldódni. A kemény fagy már nem akadálya, hanem segítője az utazásnak. Ez a hangulat változás ellentétes motívumokkal jelenik meg. ( tél - nyár; csónak - repülő szán; folyó - ingovány) A kezdeti félelmet, szorongást reménykedés, derű váltja fel.
   Már éppen kezdené élvezni a repülést, az utazást, amikor a negyedik versszakban megjelennek a városhoz visszahúzó értékek. Ilyenek például a könyvtár, a gyógyforrások, a királyi aranyszobrok. Ezekben a strófákban a refrén ismétlődő útrahívása szemben áll a koránni élményeit felidéző lírai szereplő godolataival. Felerősödik az ellentét a múlt élményei és a jövő reménységei között. Janus Pannonius megszerette Nagyváradot és szomorúan hagyja el. A vers legvégén beletörődik az utazásba és Szent László segítségét kéri. Könyörgéssel fordul  a legendáshoz királyhoz, hogy segítse útján.
   A költemény gyors, pattogó 11 szótagos sorokbó áll, ezért a hangneme gyorsan változik. A elején félelem, majd derű, reménykedés és a legvégén könyörgés járja át a verset. A művet 6 soros versszakokra bontja, melyek végén refrén áll: " Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk!" Meglátszanak a reneszánsz jellemzők.
       Janus Pannonius remek költő volt, európaszerte elismerték munkásságát. E a vers bemutatja szeretetét  és ragaszkodását Nagyvárad, Magyarország iránt. Költeménye a magyar irodalom fontos műve. Bár későbbi verseiben arról írt, hogy túl korán érkezett haza, nincsen befogadó közönsége, mégis szerette ezt az országot. Halála után Mátyás király gyűjtette össze műveit, de igazából csak a 20. században kezdtek fogllkozni velük. Feldolgozta műveit Csorba Győző és Weöres Sándor is.

 

Remélem tudtam segíteni neketek...:):)
   

A bejegyzés trackback címe:

https://ducsika.blog.hu/api/trackback/id/tr881181047

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása